Aveszta | |
pontatlanul Zend-Aveszta | |
A Jasna c. rész egy oldala (Bodleian Library) | |
Szerző | Zarathustra |
Megírásának időpontja | Kr. e. I. évezred |
Nyelv | zend nyelv |
Témakör | a zoroasztriánus vallás tanításai |
Műfaj | könyvgyűjtemény |
Kiadás | |
Magyar kiadás | Zajti Ferenc: Zend-Avesta, Cleveland, Kőrösi Csoma Sándor Társaság, 1980 |
Külső hivatkozás | http://mek.oszk.hu/06300/06310/ |
A Wikimédia Commons tartalmaz Aveszta témájú médiaállományokat. |
Az Aveszta (elterjedtebb, de pontatlan néven Zend-Aveszta) a Kr. e. I. évezredben keletkezett szent könyv, a zoroasztrizmus, más néven párszi vallás híveinek, Zarathustra követőinek könyve, az iráni (perzsa) irodalom legrégebbi emléke. Különböző korokban keletkezett vallásos szövegek gyűjteménye. A ránk maradt mű terjedelme mintegy 500 oldal. A hagyomány szerint a jelenlegi Aveszta csupán töredéke az eredetileg 21 könyvből ("nask") álló műnek. Ezt történeti források ugyanúgy bizonyítják, mint a megmaradt mű szerkezetének jellege, mely arra enged következtetni, hogy a jelenleg ismert Aveszta különböző forrásokból származó szövegek-töredékek összeállítása. Ezt történeti források is alátámasztják.[forrás?] Plinius 2 millió verset tulajdonít Zarathustrának,[1] az arab történetíró, at-Tabari pedig beszámol arról, hogy Zarathustra írásai 12 ezer darab "tehénbőrt" (pergament) töltöttek meg. A párszi hagyományt őrző pahlavi könyvben a Dinkardban említés esik az Aveszta két teljes példányáról. Az egyik a perszepoliszi lángokban veszett oda, az Arda Viraf (Viraf látomásos pokolbéli utazásáról szóló könyv) tanúsága szerint, amikor Nagy Sándor felégettette a palotát, a másikat szintén a görögök semmisíthették meg valamilyen úton-módon.