Baszk nyelv

Baszk nyelv Euskara
Beszélik	Spanyolország és Franciaország
Terület	Baszkföld (País Vasco vagy Vascongadas, baszkul Euskadi vagy Euskal Herria)
Beszélők száma	anyanyelvként 700 000[1] fő
Nyelvcsalád	szigetnyelv
Írásrendszer	latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	Spanyolországban regionálisan Baszkföldön és Navarrában
Nyelvkódok
ISO 639-1	eu
ISO 639-2	eus (T)baq (B)
ISO 639-3	eus
A Wikimédia Commons tartalmaz Euskara témájú médiaállományokat.

A baszk nyelv (saját néven euskara, illetve a különböző dialektusokban euskera,^[2] eskuara,^[2] üskara) a spanyol–francia határ nyugati végében – a nyugati Pireneusokban fekvő spanyolországi autonóm Baszkföldön és Franciaország délnyugati sarkában – beszélt, ismeretlen eredetű toldalékoló nyelv. Az egybehangzó tárgyi kutatások túlnyomó része szerint egyetlen jelenleg élő nyelvvel sem áll rokonságban.^[3][4][5] Így az egész kontinens egyedüli izolált nyelve, míg Európa valamennyi más nyelve besorolható az indoeurópai, az uráli, az altaji vagy az afroázsiai nyelvcsalád valamelyikébe.

A világon összesen körülbelül 800 000-en beszélnek baszkul. Baszkföldön (Euskal Herria), a spanyol-francia határvidék Atlanti-parti részén körülbelül 700 ezren,^[6] ebből 500 ezren Spanyolországban, a többiek Franciaországban.^[7] A világon máshol – mindenekelőtt Európában és Amerikában – is jelentős, megközelítőleg százezres kisebbség beszéli. A nép és a nyelv elnevezése^[8] a latin Vasco, Vascones > spanyol vasco^[9] szóból származik, minden bizonnyal a francia basque közvetítésével.^[10] A népnév etimológiailag valószínűleg az eusk- szótővel áll összefüggésben. A baszkok önelnevezése euskaldunak, azaz „baszkul beszélők”, amely a nyelv nevéből (euskara) származik.^[7]

1. ↑ IV. Inkesta Soziolinguistikoa (spanyol nyelven). Viceconsejería de Política Lingüística del Gobierno Vasco (2008). ISBN 978-84-457-2775-1 
2. ↑ ^{a b} 3000 Hiztegia: baszk-kasztíliai szótár. Viceconsejería de Política Lingüística. 1.euskadi.net. [2011. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 26.)
3. ↑ Arejita, Adolfo, Ander Manterola, Segundo Oar- Arteta. Euskararen geografia historikoa. Euskara Mintzagai (baszk nyelven). Instituto Labayru, Vitoria-Gasteiz (2007). ISBN 978-84-457-2646-4 
4. ↑ R.L., Trask. Euskararen etorki eta ahaideak: datuen analisia [archivált változat] (PDF) (baszk nyelven) (1998). Hozzáférés ideje: 2011. április 8. [archiválás ideje: 2008. november 20.]  Archivált másolat. [2008. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 17.)
5. ↑ Morvay, Károly. DUK. Euskal gramatika llaburra - Rövid baszk nyelvtan (magyar nyelven). L’Harmattan, 13. o. (2007). ISBN 978-963-236-058-4 
6. ↑ IV. Inkesta Soziolinguistikoa (IV. Szociolingvisztikai vizsgálat) [archivált változat] (pdf) (baszk nyelven), Euskal Autonomia Erkidegoko Administrazioa, Kultura Saila, 202. o. (2008). ISBN 978-84-457-2747-8. Hozzáférés ideje: 2011. április 3. [archiválás ideje: 2011. augusztus 12.] 
7. ↑ ^{a b} Basque language (angol nyelven). The English Pen. The English Centre of International PEN. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 8.)
8. ↑ Trask, Larry. The History of Basque (angol nyelven). Instituto Labayru, Vitoria-Gasteiz (1997). ISBN 0-415-13116-2 
9. ↑ Diccionario de la lengua española (spanyol nyelven). Real Academia Española. (Hozzáférés: 2011. április 8.)
10. ↑ Zaich, Gábor. Etimológiai szótár. A magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta, 59. o. (2006). ISBN 963709401 6