Benzoesav

Benzoesav
IUPAC-név	benzoesav
Szabályos név	benzolkarbonsav
Más nevek	karboxibenzol, fenilhangyasav, E210, dracilinsav, benzolkarboxilsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám	65-85-0
PubChem	243
KEGG	C00180
MeSH	acid benzoic acid
ChEBI	30746
RTECS szám	DG0875000
SMILES c1ccccc1C(=O)O
InChI 1/C7H6O2/c8-7(9)6-4-2-1-3-5-6/ h1-5H,(H,8,9)/f/h8H
Beilstein	636131
Gmelin	2946
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C7H6O2
Moláris tömeg	122,12 g/mol
Megjelenés	színtelen, szilárd, kristályos
Sűrűség	1,32 g/cm³, szilárd
Olvadáspont	122,4 °C (395 K)
Forráspont	249  °C (522 K)
Oldhatóság (vízben)	oldható (forró vízben) 3,4 g/l (25 °C)
Oldhatóság (metanol, dietil-éter)	oldható
Savasság (pKa)	4,21
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	monoklin
Molekulaforma	planáris
Dipólusmomentum	1,72 D dioxánban
Veszélyek
EU osztályozás	Ártalmas (Xn)[1]
R mondatok	R22, R36[1]
S mondatok	S24[1]
LD50	1700 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Rokon karbonsavak	fenilecetsav, hippursav, szalicilsav
Rokon vegyületek	benzol, benzaldehid, benzil-alkohol, benzilamin, benzil-benzoát, benzoil-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A benzoesav C₆H₅COOH összegképletű színtelen, tűszerű vagy lemezes kristályokat képező vegyület, a legegyszerűbb aromás karbonsav. A név a benzoegyantából ered, amely hosszú időn át az egyetlen forrása volt. A gyenge savat és sóit az élelmiszeriparban tartósítószernek használják. Számos más szerves vegyület (pl. benzil-benzoát észter, polimer adalékanyagok) szintézisének kiindulási anyaga.

1. ↑ ^{a b c} A benzoesav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 12. (JavaScript szükséges) (angolul)
2. ↑ A benzoesav (ChemIDplus)