Back Blues AF Blues ALS Blues AN بلوز Arabic Blues AST Blüz AZ بلوز AZB Блюз BA Blues BAR Bliozos BAT-SMG
| Blues | |
| Stíluseredet | Afro-amerikai népzenék, munkadalok, spirituálék |
| Kulturális eredet | 19. század az Egyesült Államok déli részén |
| Hangszerek | Gitár, zongora, szájharmonika, basszusgitár, dob, szaxofon, ének, trombita, harsona |
| Népszerűség | A korai 20. századtól |
| Leszármazott stílusok | |
| Bluegrass, dzsessz, R&B, rock and roll, rock | |
| Társműfajok | |
| Blues-rock – Jazz blues – Punk blues – Soul blues | |
| Alműfajok | |
| Boogie-woogie – Klasszikus női blues – Country blues – Delta blues – Electric blues – Fife and drum blues – Jump blues – Piano blues (teljes lista) | |
| Alműfajok régiók szerint | |
| Afroblues – Atlanta blues – Brit blues – Chicago blues – Detroit blues – East Coast blues – Kanadai blues – Kansas City blues – Louisiana blues – Memphis blues – New Orleans blues – Piedmont blues – St. Louis blues – Swamp blues – Texas blues – West Coast blues | |
A blues egyszerre egy zenei forma és egy zenei műfaj, amely a 19. századi, Egyesült Államokbeli mélydéli afroamerikai közösségektől származik, spirituális- és munkadalokból, hollerekből, üvöltésekből, kántálásokból és ritmikus elbeszélő-balladákból áll.[1] A blues alapját a tipikus akkordmenet és a blue note jellemzi. A tizenkét ütemes blues az egyik legelterjedtebb akkordmenet, de ezek a tulajdonságok megtalálhatók a dzsesszben, a rhythm and bluesban és rock and rollban is.
A bluest nem csak az alapvető ismertetőjegyei jellemzik, hanem az ének, a basszusmenet és a hangszerek is. Számos alműfaja létezik, a vidéki bluestól kezdve a városi bluesig, ahol többé-kevésbé népszerű volt a 20. század különböző időszakaiban, de a legismertebb a delta, a Piedmont, a jump és a Chicago blues. A második világháború után az akusztikust felváltotta az elektromos blues és még ismertebb lett. Az 1960-as és az 1970-es években kifejlődött a blues-rock műfaj.
A „the blues” angol kifejezés a „the blue devils”-t jelenti (magyarul „a kék ördögök”), amely a fájdalmasságra és a szomorúságra utal. Ezt a kifejezést George Colman, Blue Devils című 1798-as egyfelvonásos komédiájában lehetett először hallani.[2] Viszont meglehet, hogy a kifejezés máshonnan ered: az afro-amerikai zenét játszó Hart Wand Dallas Blues című 1912-es száma volt a legelső bejegyzett blues zenemű.[3][4] A szám szövegében gyakran tetten érhető a depressziós hangulat.[5]
- ↑ A blues eltérő stílusainak evolúciója (angol nyelven). How To Play Blues Guitar. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 17.)
- ↑ The „Trésor de la Langue Française informatisé” provides this etymology to the word blues and George Colman's farce as the first appearance of this term in the English language, see Archivált másolat. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.)
- ↑ Davis, Francis. The History of the Blues. New York: Hyperion, 1995.
- ↑ Eric Partridge, A Dictionary of Slang and Unconventional English, 2002, Routledge (UK), ISBN 0-415-29189-5
- ↑ Tony Bolden, Afro-Blue: Improvisations in African American Poetry and Culture, 2004, University of Illinois Press, ISBN 0-252-02874-0