Budapest

Ez a szócikk Magyarország fővárosáról szól. Hasonló címmel lásd még: Budapest (egyértelműsítő lap).

Budapest
Fentről, balról jobbra: a Szent István-bazilika, a Szabadság-szobor, a Hősök tere, a Halászbástya, az Országház és a Lánchíd
Budapest címere Budapest zászlaja
Becenév: Európa szíve, a Duna királynője,[1] a Duna gyöngye,[2] a szabadság fővárosa, a termálfürdők fővárosa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Budapest
Jogállás	főváros
Alapítás éve	1873 (Pest, Buda és Óbuda egyesítése)
Polgármester	Karácsony Gergely (Párbeszéd-DK-MSZP)[3]
Irányítószám	1007[4]–1239
Körzethívószám	1
Testvértelepülései	Lista Berlin[5] Frankfurt am Main[5][6][7] Fort Worth[5] New York[5] Tel-Aviv[5] Bécs[5] Szarajevó[5] Lisszabon[5] Peking[5] Zágráb[5] Vilnius[8][9] Nápoly Krakkó Firenze[10][11] Lecce San Vito al Tagliamento Varsó Mondragone São Paulo Dublin Bangkok Kijev[12][13] Madrid Damaszkusz Bukarest Tedzson[14][15] Kassa Oszaka Kielce Szabadka Marosvásárhely Lviv Ankara[10] Sanghaj[10] Székelyudvarhely[10] Teherán[10] Csungking Násík Tbiliszi[16] Szentpétervár
Népesség
Teljes népesség	1 686 222 fő (2024. jan. 1.)[17]
Népsűrűség	3209 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105 m
Terület	525,14[18] km²
Időzóna	CET, UTC+1
Világörökségi adatok
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, VI
Felvétel éve	1987, 2002
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 02′ 27″47.498333333333, 19.04083333333347.498333°N 19.040833°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 02′ 27″47.498333333333, 19.04083333333347.498333°N 19.040833°E
Budapest weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9. legnépesebb városa.^[19] Az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja, emellett Pest vármegye székhelye is, ugyanakkor nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb településének. A város területe 525,14 négyzetkilométer,^[18] ebben a tekintetben is első az ország települései között. Pozsonytól 161 km-re délkeletre, Bécstől 214 km-re délkeletre, Prágától 441 km-re délkeletre, Varsótól 545 km-re délnyugatra, Berlintől pedig 688 km-re délkeletre található.

Budapest története a keltákig nyúlik vissza az 1. századra, mivel a város eredetileg kelta település volt. 89 körül a rómaiak a Danubius folyó jobb partján megalapították Aquincum városát, mely Pannonia Inferior provincia székhelyeként szolgált, és amely a mai Óbudának felel meg.^[20][21] Aquincummal szemben a Duna bal partján feküdt Contra-Aquincum, mely a mai Pestnek felelt meg. A római kori erőd a pannóniai limes egyik fontos állomása volt. A 2. század elején épült, majd a 3. század végén alapjaitól átépítették. Jelentőségét szokatlanul vastag falai, az eraviszkusz „főváros” ellenőrzése, valamint egy ősi kereskedelmi révátkelő felügyelete adta. Róma bukása és a népvándorlás Aquincum elnéptelenedését okozta. Pannóniába hunok, osztrogótok, longobárdok, avarok és szlávok érkeztek, majd a 9. században a magyarok.^[22] Az első általuk létrehozott települést a mongolok 1241 és 1242 között, a tatárjárás során teljesen kifosztották és elpusztították. 1243-ban indult meg a budai vár építése az akkori neve szerint „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. A 15. században a helyreállított város lett a Magyar Királyság reneszánsz humanizmus központja.^[23][24] A Jagellók idején a három városnak 25-30 ezer lakosa volt, ezzel Prágával, Béccsel és Krakkóval együtt Európa legnagyobb városaihoz tartozott. A város a szarvasmarha- és borkereskedelem jelentős központja lett. Ezt az idillt borította fel az 1526-os mohácsi csatában elszenvedett magyar vereség, majd Buda 1541-es török kézre kerülése. A 150 évnyi török hódoltság alatt a keresztény templomokat mecsetté alakították, és ekkor vált jelentőssé a főváros fürdőkultúrája is. Habsburg-segítséggel 1686-ban Budát visszafoglalták a keresztények a törököktől, ám a környék csak a 18–19. században tudott újra tovább fejlődni. Ezt fokozta, hogy a kiegyezést követően Bécs mellett az Osztrák–Magyar Monarchia fővárosa volt. 1873. november 17-én egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, ekkor jött létre Budapest.^[25][26] Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá. A második világháború hatalmas károkat okozott a városban. 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta az összes dunai hidat, a következő 6 hónapban pedig heves harcok dúltak a jobb parton. A Várnegyed egy része teljesen megsemmisült a tüzérségi tűz következtében. 1950-ben vezették be a város máig érvényes közigazgatási felosztását, 23 szomszédos várost egyesítettek a fővárossal, aminek köszönhetően a város területe 2,5-szeresére, lakossága pedig másfélszeresére nőtt. 1956 őszén Budapest lett a kommunista hatalom felszámolására törekvő forradalom központja. A népfelkelést a szovjetek véresen leverték.

Budapest Béta+ rangú globális város, erős kereskedelem, pénzügy, média, művészet, divat, kutatás, technológia, oktatás és szórakoztatás terén.^[27] Magyarország pénzügyi központja,^[28] 2014-ben Európa második leggyorsabban fejlődő városi gazdasága volt.^[29] Budapesten található az Európai Innovációs és Technológiai Intézet,^[30] az Európai Rendőrakadémia, valamint a Kínai Befektetési Ügynökség első külföldi irodája.^[31] Több mint 40 főiskola és egyetem található itt, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Budapesten több UNESCO világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, a világ első villamos hajtású, egyben Európa második földalatti vasútja a londoni után. Emellett turisztikailag jelentősek még a város Duna-hídjai is. A városban körülbelül 80 geotermikus forrás fakad.^[32] Budapest a világ legtöbb gyógyfürdővel rendelkező fővárosa. Itt található a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája (a Dohány utcai zsinagóga), valamint a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete, a magyar Országház is. Budapest évente mintegy 12 millió nemzetközi turistát vonz, így Európa rendkívül népszerű úti céljai közé tartozik.^[33] A Big7Media legjobb európai úticéljait rangsoroló 2020-as listájának élére került,^[34] a Which? közvélemény-kutatásában pedig a harmadik legjobb európai város lett.^[35]

1. ↑ Budapest, a Duna királynője. moly.hu . (Hozzáférés: 2017. június 18.)
2. ↑ Budapest, a Duna gyöngye Magyarország fővárosa a két világháború között. fszek.hu , 2011. június 22. (Hozzáférés: 2017. június 18.)
3. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 24fpmvál nevű lábjegyzeteknek
4. ↑ Az 1007-es számot kapta a korábban a XIII. kerülethez tartozó Margitsziget (bár a Magyar Posta használ ennél kisebb 1-gyel kezdődő technikai számokat, azok fizikailag nem Budapesten találhatók)
5. ↑ ^{a b c d e f g h i j} http://budapest.hu/Lapok/Fovaros/Testvervarosok.aspx, 2014. május 2.
6. ↑ https://frankfurt.de/service-und-rathaus/verwaltung/aemter-und-institutionen/hauptamt-und-stadtmarketing/referat-fuer-internationale-angelegenheiten/partnerstaedte/budapest
7. ↑ http://www.frankfurt.de/sixcms/detail.php?id=3932
8. ↑ http://www.ivilnius.lt/pazink/apie-vilniu/miestai-partneriai
9. ↑ https://vilnius.lt/lt/tarptautinis-bendradarbiavimas/
10. ↑ ^{a b c d e} http://budapest.hu/Lapok/Fovaros/Testvervarosok.aspx
11. ↑ https://www.comune.fi.it/pagina/firenze-internazionale/gemellaggi-e-patti-di-amicizia
12. ↑ https://old.kyivcity.gov.ua/files/2018/2/15/Mista-pobratymy.pdf
13. ↑ https://kyivcity.gov.ua/kyiv_ta_miska_vlada/pro_kyiv/mista-pobratimi_z_yakimi_kiyevom_pidpisani_dokumenti_pro_poridnennya_druzhbu_spivrobitnitstvo_partnerstvo/
14. ↑ https://www.daejeon.go.kr/english/EngSisterCities.do?menuSeq=7028
15. ↑ https://www.daejeon.go.kr/drh/DrhContentsHtmlView.do?menuSeq=1731
16. ↑ https://tbilisi.gov.ge/img/original/2018/6/12/tbilisiinfigures.pdf
17. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
18. ↑ ^{a b} Magyarország közigazgatási helynévkönyve (I.2) pp. 18.. KSH, 2019. január 1. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
19. ↑ Beauty and the Feast. TIME, 2008. október 9. [2008. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
20. ↑ Aquincum | ancient settlement, Hungary | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
21. ↑ Peter F. Sugar – Péter Hanák: A History of Hungary. 1990. ISBN 978-0-253-20867-5 Hozzáférés: 2022. június 5.  
22. ↑ Budapest travel guide: Budapest vacation ideas: Travel Channel. guides.travelchannel.com, 2008. október 9. [2008. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
23. ↑ Miriam A. Drake: Ency of Library and Inform Sci 2e V4 (Print). 2003. ISBN 978-0-8247-2080-3 Hozzáférés: 2022. június 5.  
24. ↑ szerk.: Balazs Nagy, et al.: Medieval Buda in Context (angol nyelven). DOI: 10.1163/9789004307674 (2016). ISBN 978-90-04-30767-4. Hozzáférés ideje: 2022. június 5. 
25. ↑ Budapest. encarta.msn.com , 2009. október 29. [2009. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
26. ↑ About Budapest Transport Association (angol nyelven). bksz.hu, 2008. október 14. [2008. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
27. ↑ Hungary economic report | Hungary economy | Hungary history & culture. thomaswhite.com, 2017. október 10. [2017. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
28. ↑ Wayback Machine. longfinance.net. [2017. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
29. ↑ Budapest Europe’s Second Fastest-Developing Urban Economy, Study Reveals (angol nyelven). Hungary Today, 2015. január 23. [2017. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
30. ↑ EU nations pick Budapest for technology institute (angol nyelven). The Sydney Morning Herald, 2008. június 18. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
31. ↑ Budapesten nyílik az első kínai befektetési támaszpont külföldön. hvg.hu, 2009. május 26. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
32. ↑ Hungary's, Budapest's and Balaton's Guide: Budapest's spas: Gellért, Király, Rác, Rudas, Széchenyi, Lukács. guideviaggi.net, 2008. szeptember 28. [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
33. ↑ 2018 record year in Hungarian tourism! (angol nyelven). Daily News Hungary, 2019. február 13. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
34. ↑ Thorn, Elizabeth: The 7 Hottest European Destinations For 2020 (angol nyelven). Big 7 Travel, 2019. szeptember 30. (Hozzáférés: 2022. június 5.)
35. ↑ Best city breaks in Europe. Which?. (Hozzáférés: 2022. június 5.)