Cink-szulfid | |
![]() A szfalerit, a cink-szulfid elterjedtebb módosulata | |
![]() Wurtzit, a cink-szulfid ritkább módosulata | |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 1314-98-3 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | ZnS |
Moláris tömeg | 97,475 g mol−1 |
Megjelenés | Fehér por |
Sűrűség | 4,01 g cm−3 (20 °C)[1] |
Forráspont | 1185 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | gyakorlatilag oldhatatlan[1] |
Oldhatóság (más oldószerekben) | oldhatatlan |
Veszélyek | |
Főbb veszélyek | Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
R mondatok | Nincs R-mondat[1] |
S mondatok | Nincs S-mondat[1] |
LD50 | >2000 mg/kg (patkány szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Cink-oxid Cink-szelenid |
Azonos anion | Kadmium-szulfid Higany-szulfid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A cink-szulfid a cink kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Képlete ZnS. Vízben és szerves savakban gyakorlatilag oldhatatlan. A természetben két ásványként található meg, ezek a szfalerit és a wurtzit. Fehér festékek készítésére használják.