Back DEC Alpha BE-X-OLD DEC Alpha Czech Alpha-Prozessor German DEC Alpha English Alpha EO DEC Alpha Spanish DEC Alpha EU دک آلفا FA DEC Alpha Finnish DEC Alpha French
| Tervező | Digital Equipment Corporation |
|---|---|
| Bitek száma | 64 bites |
| Bevezetés | 1992 |
| Típus | RISC |
| Utasításkészlet | fix hosszú[1] |
| Bájtsorrend | kettős[2] |
| Utasításkészlet kiterjesztések | Byte/Word Extension (BWX), Square-root and Floating-point Convert Extension (FIX), Count Extension (CIX), Motion Video Instructions (MVI) |
| Nyílt | igen[3] |
| Regiszterek | |
| Általános célú | 32 |
| Lebegőpontos | 32 |
Az Alpha, eredeti elnevezésén Alpha AXP, egy 64 bites RISC utasításkészlet-architektúra (ISA) a Digital Equipment Corporation (DEC) fejlesztésében, amelyet arra terveztek, hogy felváltsa a 32 bites VAX CISC ISA-t és annak megvalósításait. Az Alpha architektúrájú mikroprocesszorokat eredetileg a DEC fejlesztette ki és gyártotta. Ezeket a processzorokat elsősorban a DEC munkaállomásaiban és szervereiben alkalmazták, amely történetesen a cég közép és felső kategóriájú termékvonalának alapját alkotta. Néhány másik cég is forgalmazott Alpha processzoros rendszereket, beleértve a PC alaktényezőjű alaplapokat is.
Az Alpha processzort támogató operációs rendszerek a következők: OpenVMS (korábban OpenVMS AXP néven volt ismert), Tru64 Unix (korábban: DEC OSF/1 AXP és Digital UNIX), Windows NT (32 bites emulációs réteget alkalmaz, megszűnt a 4.0 SP6 kiadás után, és a Windows 2000 RC1),[4] GNU/Linux (Debian GNU/Linux, SUSE Linux,[5] Gentoo Linux és Red Hat Linux), BSD UNIX (NetBSD, OpenBSD és FreeBSD egészen a 6.x-ig), valamint az L4Ka::Pistachio kernel.
Az Alpha architektúrát 1998-ban, a DEC legtöbb részével együtt, eladták a Compaq-nak. A Compaq, amely ekkor már az Intel ügyfele volt, elhatározta, hogy kivezeti a piacról az Alpha processzort és az új fejlesztésű Hewlett-Packard/Intel Itanium architektúrát vezeti be, ezért 2001-ben eladta a teljes Alpha szellemi tulajdont az Intelnek, amivel gyakorlatilag meg is szüntette a terméket. A Compaq még ugyanebben az évben a Hewlett-Packard tulajdonába került, amely 2004-ig folytatta a meglévő termékvonal fejlesztését, és ígéretet tett az Alpha-alapú termékek további forgalmazására és a támogatás fenntartására, nagyrészt a meglévő vevőkörnek, egészen 2006 októberéig. Ezt később meghosszabbította 2007 áprilisáig.[6]
- ↑ rögzítetten 32 bites utasításszavak
- ↑ little-endian és big-endian
- ↑ Bolotoff, Paul V.: Alpha: The History in Facts and Comments. Alasir, 2005. április 14. [2012. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 25.)
- ↑ Aaron Sakovich: Windows 2000?. The AlphaNT Source, 2001. (Hozzáférés: 2007. január 1.)
- ↑ SUSE Linux 7.0 Alpha Edition. SUSE, 2000. (Hozzáférés: 2014. január 8.)
- ↑ Transforming your AlphaServer environment. HP. [2007. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 11.)