Dubaj

	Dubaj / Dubai (دبيّ)
; Dubaj / Dubai címere	; Dubaj / Dubai zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Egyesült Arab Emírségek
Jogállás	város
Alapítás éve	1833. június 9.
Polgármester	Mohammed Bin Rásid Ál Maktúm
Testvérvárosok	Lista Baszra; Bogotá; Brisbane; Puszan (2006–); Damaszkusz; Gold Coast (2001–); Kuala Lumpur; Dzsidda; Kartúm; Karacsi; Rio de Janeiro; Sanghaj (2009–); Dundee; Bagdad; Barcelona (2006–); Bejrút; Caracas; Cheb; Detroit (2003–); Frankfurt am Main (2005. június 14. – ); Gandhinagar; Genf; Granada; Kanton; Hongkong; Hyderabad district; Isztambul (1997–); Kish Island; Kuvaitváros; Los Angeles; Monterrey; New York; Oszaka; Párizs; Phoenix; Teherán; Tripoli; Vancouver; Oszaka prefektúra (2002. október 29. – ); Phenjan;
	Népesség
Teljes népesség	3 331 420 fő (2020)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 m
Terület	Emírség: 3885 km². Város: 440 km²
Időzóna	UTC+04:00
	Elhelyezkedése
	é. sz. 25° 16′ 11″, k. h. 55° 18′ 34″25.269722°N 55.309444°EKoordináták: é. sz. 25° 16′ 11″, k. h. 55° 18′ 34″25.269722°N 55.309444°E
	Dubaj / Dubai weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dubaj / Dubai témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Dubaj (hivatalos magyar átírása szerint^[1]) vagy Dubai (az elterjedt angol átírás szerint) az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városa és az azonos nevű emírség (emirátus) fővárosa.^[2]

A 18. században kis halászfaluként alapított város a 21. század elején gyorsan növekedett, a turizmusra és a luxusra összpontosítva. Itt található a világon a második legtöbb ötcsillagos szálloda és a világ legmagasabb épülete, a 828 méter magas Burdzs Kalifa. Dubaj napjainkban a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.^[3]

Az Arab-félsziget keleti részén, a Perzsa-öböl partján fekszik, és az utas- és teherszállítás egyik legfontosabb globális közlekedési csomópontja.^[4] Az olajbevételek segítettek felgyorsítani a város fejlődését, amely már egyébként is jelentős kereskedelmi csomópont volt.^[5] A 20. század eleje óta a regionális és nemzetközi kereskedelem központja, Dubaj gazdasága a kereskedelem, az idegenforgalom, a légi közlekedés, az ingatlanok és a pénzügyi szolgáltatások bevételeire támaszkodik. Az olajtermelés 2018-ban az emírség GDP-jének kevesebb mint 1 százalékát adta. A számtalan innovatív, nagyszabású építészeti és egyéb beruházásaival,^[6] valamint kiemelkedő sporteseményeivel szintén ismertté vált a világ számára. A város lakossága körülbelül 3,49 millió fő (2021-ben).

↑ Keleti nevek magyar helyesírása 127. és 653. o., valamint a Földrajzinév-bizottság 1993-as határozata Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (16/220. pont)
↑ United Arab Emirates: metropolitan areas. World-gazetteer.com. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)
↑ Dubai Remains One Of The World's Most Visited Cities: Mastercard Global Destination Cities Index 2019 (amerikai angol nyelven). MasterCard Social Newsroom . [2021. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
↑ Sampler & Eigner. Sand to Silicon. UAE: Motivate, 11. o. (2008). ISBN 978-1-86063-254-9
↑ Where is Dubai and Dubai city?. Thatsdubai.com, 2007. június 14. [2013. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 12.)
↑ "Dubai map with upcoming freehold developments". startpagedubai.com. Startpage Dubai, 2009. július 31. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)

[1] Keleti nevek magyar helyesírása 127. és 653. o., valamint a Földrajzinév-bizottság 1993-as határozata Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (16/220. pont)

[dxbpopulation-2] United Arab Emirates: metropolitan areas. World-gazetteer.com. [2007. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)

[:6-3] Dubai Remains One Of The World's Most Visited Cities: Mastercard Global Destination Cities Index 2019 (amerikai angol nyelven). MasterCard Social Newsroom . [2021. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 1.)

[:1-4] Sampler & Eigner. Sand to Silicon. UAE: Motivate, 11. o. (2008). ISBN 978-1-86063-254-9

[5] Where is Dubai and Dubai city?. Thatsdubai.com, 2007. június 14. [2013. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 12.)

[startpagedubai.com-6] "Dubai map with upcoming freehold developments". startpagedubai.com. Startpage Dubai, 2009. július 31. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 31.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]