Fenol

Fenol
2 dimenziós szerkezet	3 dimenziós szerkezet
IUPAC-név	Fenol
Más nevek	Karbolsav Hidroxibenzol
Kémiai azonosítók
CAS-szám	108-95-2
ATC kód	C05BB05, D08AE03 N01BX03 R02AA19
SMILES Oc1ccccc1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C6H5OH
Moláris tömeg	94,11 g/mol
Megjelenés	fehér kristályok
Sűrűség	1,07 g/cm³
Olvadáspont	40,5 °C
Forráspont	181,7 °C
Oldhatóság (vízben)	8,3 g/100 ml (20 °C)
Savasság (pKa)	9,95
Veszélyek
EU osztályozás	Mérgező (T), Maró (C)[1]
R mondatok	R23/24/25, R34, R48/20/21/22, R68[1]
S mondatok	(S1/2), S24/25, S26, S28, S36/37/39, S45[1]
LD50	317 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

Ez a szócikk az aromás vegyületről (karbolsav) szól. Hasonló címmel lásd még: fenolok.

A fenol (régi nevén karbolsav, INN: phenol) jellegzetes illatú, színtelen, kristályos szilárd anyag, amelyben egy benzolgyűrűhöz egy hidroxilcsoport kapcsolódik. Ez az egyik legegyszerűbb aromás vegyület. A fenolok legegyszerűbb képviselője. (A fenolok olyan hidroxilvegyületek, amelyben a hidroxilcsoport közvetlenül aromás gyűrűhöz kapcsolódik.) Képlete C₆H₅OH.

A fenol név a görög phainó (φαίνω = fénylik) szóból,^[3] a karbol a latin carbo=szén és oleum=olaj szavakból ered.

1. ↑ ^{a b c} A fenol (ESIS)^{[halott link]}
2. ↑ A fenol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 24. (JavaScript szükséges) (angolul)
3. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 47. o. ISBN 963 8334 96 7