Fiume (Rijeka) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Horvátország | ||
Megye | Tengermellék-Hegyvidék | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Vojko Obersnel (SDP) | ||
Irányítószám | 51000 | ||
Körzethívószám | +385-51 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 107 964 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2926 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 0-499 m | ||
Terület | 44[2] km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 20′, k. h. 14° 26′45.333333°N 14.433333°EKoordináták: é. sz. 45° 20′, k. h. 14° 26′45.333333°N 14.433333°E | |||
Fiume weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fiume témájú médiaállományokat. | |||
Fiume (olaszból átvett magyar név), (horvátul: Rijeka, olaszul: Fiume, németül: Sankt Veit am Flaum (elavult), vagy Fiume, latinul: Vitopolis, Flumen) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében. Az Adriai-tengerhez tartozó Kvarner-öböl partján fekvő település az ország legfontosabb kikötője, ami Zágráb és Split után a harmadik legnépesebb város is egyben. 2020-ban Európa kulturális fővárosa volt (Galway mellett).[3] Az ókorban illír, majd római település is volt itt.
A 20. század folyamán hat országhoz tartozott: Osztrák–Magyar Monarchia, Fiumei Szabadállam, Olaszország, Harmadik Birodalom, Jugoszlávia, végül Horvátország. 1920 és 1924 között itt működött a Fiumei Szabadállam államalakulat, amelynek a magyar is hivatalos nyelve volt. A magyarok szempontjából azért is fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. Továbbá kisebb megszakításokkal 1776–1918 között Szádrévvel és a környező településekkel együtt a Magyar tengermelléket alkotta, amely a Szent Korona tagja így a Magyar Királyság része volt. A város fénykorát a Monarchia idején élte, azt a magyar korszaknak lehet tekinteni. Számos épületet emeltek ekkor illetve az infrastruktúrát is jelentősen fejlesztették. Több nevezetes magyart is magáénak tudhat a város, például itt született Kádár János kommunista politikus és Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus.
Fiumét 1924-ben Olaszországnak ítélték oda, de a párizsi békeszerződés alapján 1947-ben Jugoszláviához került és azóta a hivatalos neve Rijeka. Jelenleg Horvátország része és a városban jelentős ipari tevékenységként a kereskedelem mellett a kőolaj-finomítás és a hajógyártás ad munkát az ott dolgozóknak.[4]