Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Frankfurt am Main | |||
Fentről lefele, balról jobbra: a Kaiserstraße, a Römerberg középkori stílusú házai, Frankfurt üzleti negyede, a városháza és a város látképe a Majnáról nézve | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Hessen | ||
Kerület | Darmstadt | ||
Járás | Darmstadt Government Region (1945–) | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 794 | ||
Polgármester | Mike Josef (SPD) | ||
Irányítószám | 60001–60599; 65901–65936 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | F | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 775 790 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2659 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 112 m | ||
Terület | 187,27 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 50° 06′ 38″, k. h. 8° 40′ 56″50.110556°N 8.682222°EKoordináták: é. sz. 50° 06′ 38″, k. h. 8° 40′ 56″50.110556°N 8.682222°E | |||
Elhelyezkedése Hessen térképén | |||
Frankfurt am Main weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankfurt am Main témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb. 2,5 millió lakossal. A mai német közigazgatás rendszerében járási jogú város (kreisfreie Stadt). A város egyben Németország legnagyobb tartományi határokon is átívelő, 5,8 millió lakost számláló modern gazdasági körzetének, a Rajna–Majna nagyvárosi régió (Metropolregion Rhein-Main) központja.
Az egykori német császári koronázóváros ma már nemcsak Németország, de Európa legfontosabb pénzügyi, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja is. Itt székel az Európai Központi Bank, valamint itt található Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a Frankfurti Értékpapírtőzsde és a világ legnagyobb határidős tőzsdéje, az EUREX. Frankfurtban található továbbá Európa egyik legnagyobb nemzetközi repülőtere és Németország legnagyobb vasúti pályaudvara.[2] Frankfurt az Európai Unió egyik leggazdagabb[3] városa. A német Manager Magazin 2007-es felmérése szerint az élet minőségét tekintve hetedik helyen áll a világon.[4]
Frankfurt a középkor óta a német területek egyik legfontosabb városa. Először 794-ben említik egy dokumentumban, 1372 óta pedig császári város volt. A Német-római Birodalom 1806-os megszűnése előtt, itt választották meg a német-római uralkodok nagy részét, 1562-től pedig császárrá is koronázták őket. 1815-től Frankfurt szabad város lett, a Német Konföderáció szuverén tagállama lett és egyben politikai központjává vált. Ez volt a Szövetségi Közgyűlés, valamint 1848/49-ben az Országgyűlés és az Ideiglenes Központi Hatóság székhelye. Az 1866-os Porosz–osztrák–olasz háború után Poroszország annektálta Frankfurt szabad városát. A gyors iparosodás a népesség növekedéséhez vezetett. 1875-ban a városnak több mint 100 000, míg 1928-ra több mint 500 000 lakosa volt. Az európai egyesítés iránti elkötelezettség jeleként Frankfurt 1998 óta Európa városának nevezi magát.
Központi elhelyezkedésének köszönhetően Frankfurt a német és az európai közlekedési hálózat csomópontjánál fekszik.
Frankfurt különlegessége, hogy európai város létére különlegesen sok sokemeletes felhőkarcolókkal rendelkezik, mely azóta eggyé vált a város látképével. Néhány felhőkarcolója Európa legmagasabb épületei közé tartozik, ezért is nevezik a várost néha ironikusan Mainhattannek, vagy a Majna menti Chicagónak. A város történelmi nevezetességei az óvárosi részben helyezkednek el, melyek teljes egészét rekonstruálták a második világháború pusztításai után (Römer városháza, a Dom-Römer-Arealt és a Kaiserdom). A város területének több mint 40 százalékát parkok és tájvédelmi körzetek borítják, beleértve a frankfurti zöldövezetet és a városi erdőt, mely 1372 óta a város tulajdonában van.