Galaxis

Az NGC 253 küllős spirálgalaxis képe, a Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá
A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója
Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163
A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis

A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.[1][2] Egy tipikus galaxisban tízmillió és ezermilliárd (107 – 1012) közötti számú csillag található,[3][4] és mind azonos középpont körül kering. A magányos csillagokon kívül egy galaxisban rengeteg több csillagot tartalmazó rendszer, nyílthalmaz, gömbhalmaz és köd található. A legtöbb galaxis átmérője több ezertől több százezer fényévig terjed, és a galaxisok között több millió fényév távolság a jellemző. A közöttük lévő űr nagyon jó vákuumnak tekinthető, kevesebb mint köbméterenkénti egy atommal. Feltehetően több mint százmilliárd (1011) galaxis van a Világegyetem belátható részében.[5]

A galaxis szó a görög γάλα (gala) származéka, amelynek jelentése tej. A monda szerint Zeusz a csecsemő Héraklészt az alvó Héra mellére tette, hogy isteni tejet szopva halhatatlanná váljon. Héra közben felébredt és rájött, hogy egy ismeretlen csecsemőt szoptat. Hirtelen eltolta magától a gyermeket s ekkor szétfröccsent a teje, amiből a Tejút lett. A Tejútrendszer görög neve (Γαλαξίας) is erre vezethető vissza. Az extragalaxis az összes, a Tejútrendszerünkön kívüli galaxis általános neve.

Az elméletek szerint a galaxisok tömegének 90%-át sötét anyag teszi ki, azonban ennek a tömegkomponensnek a természetét még nem ismerjük. A megfigyelési adatokból arra következtetnek, hogy számos galaxis középpontjában nagyon nagy tömegű fekete lyuk található, bár ez nem igaz minden esetben, mert ha a galaxis középpontjában két fekete lyuk összeolvad (például egy másik galaxissal való ütközés következtében), akkor a keletkező új fekete lyuk gravitációs hullámok kibocsátása után kirepülhet a galaxisból, örökre elhagyva azt.[6][7]

A mi galaxisunk, a Tejútrendszer (sokszor csak Galaktika) küllős spirálgalaxis, a Lokális Csoport egyik nagy galaxisa (a másik az Androméda-galaxis, mellyel néhány milliárd év múlva összeütközik), amelynek az átmérője 30 kiloparszek (100 000 fényév) és körülbelül 300 milliárd csillagot tartalmaz, a tömege egytrilliószor annyi, mint a Nap tömege.

  1. L. S. Sparke, J. S. Gallagher III. Galaxies in the Universe: An Introduction. Cambridge: Cambridge University Press (2000). ISBN 0-521-59740-4 
  2. Hupp, E.; Roy, S.; Watzke, M.: NASA Finds Direct Proof of Dark Matter. NASA, 2006. augusztus 21. [2020. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 17.)
  3. Unveiling the Secret of a Virgo Dwarf Galaxy. ESO, 2000. május 3. [2012. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 3.)
  4. Hubble's Largest Galaxy Portrait Offers a New High-Definition View. NASA, 2006. február 28. (Hozzáférés: 2007. január 3.)
  5. Mackie, Glen: To see the Universe in a Grain of Taranaki Sand. Swinburne University, 2002. február 1. (Hozzáférés: 2006. december 20.)
  6. Black hole expelled from its parent galaxyAstronomy.com
  7. D. Finley, D. Aguilar: Astronomers Get Closest Look Yet At Milky Way's Mysterious Core. National Radio Astronomy Observatory, 2005. november 2. (Hozzáférés: 2006. augusztus 10.)

Galaxis

Dodaje.pl - Ogłoszenia lokalne