Glen Theodore Seaborg | |
1964-ben | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1912. április 19. Ishpeming, Michigan, USA |
Elhunyt | 1999. február 25. (86 évesen) Lafayette, Kalifornia, USA |
Ismeretes mint |
|
Állampolgárság | amerikai |
Házastárs | Helen Griggs |
Gyermekek | Peter Glenn Seaborg, Paulette Seaborg, Lynne Seaborg Cobb, David Seaborg, Steve Seaborg, Eric Seaborg, Dianne Seaborg |
Lakhely | USA |
Iskolái |
|
Iskolái | |
Felsőoktatási intézmény | UCLA UC Berkeley |
Doktorátusi tanácsadói | George Ernest Gibson Gilbert Newton Lewis |
Pályafutása | |
Szakmai kitüntetések | |
Kémiai Nobel-díj (1951) Perkin-érem (1957) Franklin Érem (1963) Priestley-érem (1979) | |
Glen Theodore Seaborg aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Glen Theodore Seaborg témájú médiaállományokat. |
Glenn Theodore Seaborg (Ishpeming, Michigan, 1912. április 19. – Lafayette, Kalifornia, 1999. február 25.) amerikai vegyész volt, aki 1951-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat (Edwin M. McMillan-nel megosztva) a transzurán elemek kémiai tulajdonságai terén tett felfedezéseiért, és részese volt tíz kémiai elem felfedezésének vagy izolálásának. A tíz elem a plutónium, amerícium, kűrium, berkélium, kalifornium, einsteinium, fermium, mendelévium, nobélium és a 106-os rendszámú elem, amit még életében tiszteletére sziborgiumnak neveztek el. Több mint száz atomi izotóp felfedezése is a nevéhez fűződik.
Pályája nagy részében Berkeleyben, a Kaliforniai Egyetemen dolgozott oktatóként és tudományos kutatóként, Harry S. Trumantól Bill Clintonig 10 amerikai elnök nukleáris tanácsadója volt. 1961 és 1971 között ő volt az Amerikai Egyesült Államok atomenergetikai bizottságának elnöke. Nevéhez egy Guinness Rekord is fűződik, mint a Who's Who in America (Ki kicsoda Amerikában) című kiadványban leghosszabb szócikkel szereplő személy.