Hattuszasz | |
Világörökség | |
Az Oroszlános kapu | |
Adatok | |
Ország | Törökország |
Világörökség-azonosító | 377-001 |
Típus | Kulturális |
Kritériumok | I, II, III, IV |
Felvétel éve | 1986 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 02′, k. h. 34° 37′40.033333°N 34.616667°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hattuszasz témájú médiaállományokat. |
Hattuszasz | |
Boğazkale | |
Alapítás | i. e. 2. évezred eleje |
Alapító | asszír kereskedők |
Megszűnés | i. e. 1180 körül |
Oka | tengeri népek |
Lakói | hettiták |
Beszélt nyelvek | hettita |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 1130 m |
Terület | 2,61 km² |
Világörökség-azonosító | 377-001 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 01′ 11″, k. h. 34° 36′ 55″40.019722°N 34.615278°EKoordináták: é. sz. 40° 01′ 11″, k. h. 34° 36′ 55″40.019722°N 34.615278°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hattuszasz témájú médiaállományokat. |
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal,[1] ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el. Ma látható épületeinek nagy része az i. e. 14. és 13. században épült, abban az időben, amikor a nagyhatalmú hettita uralkodók, főleg III. Hattuszilisz és III. (IV.) Tudhalijasz monumentális épületeket emeltettek a városban és kiterjesztették annak külső határait.[2] Hattuszasz egy hegyes, völgyekkel és vízfolyásokkal tagolt vidéken épült egy még korábbi település helyére. Ahogy területe bővült, formája és elrendezése a környezethez igazodott. A település négy nagyobb részre osztható: Büyükkale és a rajta épült citadella (zárt, elkülönülő egység a városon belül); Felsőváros, Alsóváros és a Büyükkaya-hegy.
Hattuszasz legnagyobb kiterjedését az i. e. 14. és 13. század között érte el. Az ásatások során a Felsővárosban számos templomépületet azonosítottak, ahonnan nagy mennyiségű ékírásos dokumentum került elő. Az ásatások során öt réteget tártak fel. Az V. ásatási réteg egy i. e. 2000-ből való települést hozott felszínre, a IV. réteg a hettita betelepülés korszakából való. A fénykori Hattuszaszt a III/a. réteg rejtette. A III/b. réteg a késői újbirodalom kora, és a II. rétegtől hatalmas tűzvész nyomai választják el. A II. rétegben késői fríg korra utaló leleteket találtak, az I. réteg pedig hellenisztikus korú.[3] A Felsővárost déli oldalról egy tornyokkal tagolt városfal védte, ezekbe építették a híres kapukat, az Oroszlános kaput, a Király kapuját és a Szfinxek kapuját. Az Alsóvárosban – melyet szintén egy fal vett körül – tárták fel a város legnagyobb épületét, az 1. vagy Nagy templomot. Egy főépületből és számos körülötte elhelyezkedő raktárhelyiségből állt, a vihar istenének, Teszubnak és a napistennőnek, Hebatnak ajánlották. Hattuszasztól 2 kilométerre északkeletre található Yazılıkaya (a „feliratos szikla”), ahol egy sziklaszentélyt építettek. A szentély kialakítása az i. e. 13. század második felében, III. (IV.) Tudhalijasz királynak tulajdonítható.[4]