Horemheb | |||||||||||||
Hóremheb, Haremhab | |||||||||||||
Uralkodása | i. e. 1319 – 1292 | ||||||||||||
Prenomen |
Dzseszerheperuré Szetepenré Ré megnyilvánulásai szentek; Ré választottja | ||||||||||||
Nomen |
Horemheb Meriamon Hórusz ünnepel; Ámon kegyeltje | ||||||||||||
Főfelesége | Mutnedzsmet Amenia (még trónra lépése előtt) | ||||||||||||
Sírja | KV57 | ||||||||||||
Fontosabb építkezései | Karnak | ||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Horemheb témájú médiaállományokat. |
Horemheb (uralkodói nevén Dzseszerheperuré Szetepenré, görögösen Armeszisz; ur.: kb. i. e. 1314 – i. e. 1292) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia utolsó fáraója. Feltehetőleg közembernek született, nem fűzte vérrokonság az uralkodócsaládhoz. Katonai pályafutása során emelkedett egyre magasabbra a ranglétrán, mígnem Tutanhamon uralkodása alatt egyike volt azoknak, akik az országot irányították a gyermekkorú fáraó helyett. Bár Horemheb volt Tutanhamon kijelölt örököse, az ifjú uralkodó halálakor Ay vezír lépett trónra. Horemheb csak Ay halála után lett fáraó; elődje emlékét igyekezett elpusztítani.[1]
Valószínűleg Horemheb utasítására kezdődött meg Ehnaton fővárosának, Ahet-Atonnak a lerombolása, és az ő uralma alatt fejeződött be az ország visszatérése a régi kerékvágásba az Amarna-reformok után. Igyekezett megszilárdítani a belső rendet és visszaverni a hettiták támadását. Építkezéseket folytatott Karnakban; elődei több szobrát is kisajátította.[2] Utódjának katonatársát és barátját, Paramesszut nevezte ki, akit I. Ramszesz néven ismerünk, és akinek leszármazottai dinasztiaalapítóként tekintettek Horemhebre és nagy tiszteletben tartották.