Kibla

A kibla arab szó, imairányt jelent.

A hagyományos muszlim nézet szerint Mohamed idején a kibla eredetileg Jeruzsálem szentélye volt, hasonlóan a judaizmushoz.^[1]^[2] Ezt a kiblát több mint 13 évig használták, 610-től 623-ig. Tizenhét hónappal Mohamed 622-es Medinába való megérkezése után – az időpontot 624. február 11-ére teszik – a kibla a mekkai Kába felé fordult.^[3]^[4] Mohamed társainak tradicionális beszámolói szerint (hadísz) a változás nagyon hirtelen történt, délben az imádkozás során Medinában, egy Meszdzsid Kiblatejn néven ismert mecsetben (arabul: مَسْجِد الْقِبْلَتَيْن, "A két Qiblah mecsetje").^[4] Mohamed vezette az imát, amikor kinyilatkoztatást kapott Istentől, aki utasította őt, hogy ettől a pillanattól vegye a Kábát kiblának (szó szerint: "Fordítsd arcod a Szent mecset irányába.").^[4]^[5] A hadísz és az al-Bakara szúrában található hagyományos beszámolók szerint Mohamed, aki ekkor épp Jeruzsálem felé fordult, miután megkapta ezt a kinyilatkoztatást, azonnal megfordult Mekka felé, és a háta mögött imádkozók ezt szintén megtették.

A muszlim köteles minden imáját a kibla felé végezni. Harminc fokos tévedés megengedett, de a mecsetekben az irányt a mihráb jelzi. Napjainkban az ún. kibla-iránytűvel vagy elektronikus eszközökkel is meg tudják határozni.

Ha valaki ima közben értesül arról, hogy rossz irányba imádkozik, azonnal a helyes irányba kell fordulnia, ha pedig csak az ima elvégzése után, nem kell azt megismételnie.

↑ (2014. augusztus 27.) „The temple of Jerusalem: past, present, and future”. Jewish Culture and History 16 (2), 199-201. o. DOI:10.1080/1462169X.2014.953832.
↑ Mustafa Abu Sway, The Holy Land, Jerusalem and Al-Aqsa Mosque in the Qur’an, Sunnah and other Islamic Literary Source, Central Conference of American Rabbis, <http://www.wcfia.harvard.edu/sites/default/files/Abusway_0.pdf>. Hozzáférés ideje: 2019-09-22 Archiválva 2011. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2011. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)
↑ In the Lands of the Prophet, Time-Life, p. 29
↑ ^a ^b ^c William Montgomery Watt. Muhammad: prophet and statesman. Oxford University Press, 112–113. o. (1974. február 7.). ISBN 978-0-19-881078-0. Hozzáférés ideje: 2011. december 29.
↑ Sura 2 (Al-Baqara), ayah 144, Korán

[Hartsock2014-1] (2014. augusztus 27.) „The temple of Jerusalem: past, present, and future”. Jewish Culture and History 16 (2), 199-201. o. DOI:10.1080/1462169X.2014.953832.

[Abu_Sway-2] Mustafa Abu Sway, The Holy Land, Jerusalem and Al-Aqsa Mosque in the Qur’an, Sunnah and other Islamic Literary Source, Central Conference of American Rabbis, <http://www.wcfia.harvard.edu/sites/default/files/Abusway_0.pdf>. Hozzáférés ideje: 2019-09-22 Archiválva 2011. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2011. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.)

[3] In the Lands of the Prophet, Time-Life, p. 29

[Watt1974-4] William Montgomery Watt. Muhammad: prophet and statesman. Oxford University Press, 112–113. o. (1974. február 7.). ISBN 978-0-19-881078-0. Hozzáférés ideje: 2011. december 29.

[5] Sura 2 (Al-Baqara), ayah 144, Korán

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]