Paleozoikum (541 – 251,902 millió évvel ezelőtt) | |||||
Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) |
A paleozoikum (jelentése ősi élet, az ógörög παλαιός (palaiósz), azaz régi, és ζωή (zóé), azaz élet szavak összetétele), a magyar földrajzi irodalomban gyakran óidő, földtörténeti idő, a fanerozoikum eon három ideje közül a legkorábbi. A paleozoikum 541 millió évvel ezelőtt kezdődött és 251,902 millió évvel ezelőtt fejeződött be.[1] Hat földtörténeti időszakra oszlik, ezek a legrégebbitől a legújabbig a kambrium, ordovícium, szilur, devon, karbon és perm.
A paleozoikum a Föld történetének legnagyobb kihalási hullámával, a perm–triász kihalási eseménnyel ért véget. A kihalás olyan széles körű volt, hogy a szárazföldi élővilág talpra állása 30 millió évbe is telhetett.[2]
Jelzőként, paleozoikumi értelemben magyar szakszövegekben gyakran a paleozoós szót használják.