Párszá | |
Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید) | |
Alapítás | i. e. 515 |
Alapító | I. Dárajavaus |
Megszűnés | i. e. 330 |
Oka | Nagy Sándor hódítása |
Lakói | perzsák |
Ország | Irán |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 220 m |
Terület | 0,125 km² |
Világörökség-azonosító | 114 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 29° 56′ 01″, k. h. 52° 53′ 27″29.933611°N 52.890833°EKoordináták: é. sz. 29° 56′ 01″, k. h. 52° 53′ 27″29.933611°N 52.890833°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Párszá témájú médiaállományokat. |
Perszepolisz | |
Világörökség | |
Perszepolisz, a tacsára romjai | |
Adatok | |
Ország | Irán |
Világörökség-azonosító | 114 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, III, VI |
Felvétel éve | 1979 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 29° 56′, k. h. 52° 53′29.933333°N 52.883333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Perszepolisz témájú médiaállományokat. |
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben,[1] de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett.
Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak.
Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be.
1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.