Robert A. Heinlein

Robert A. Heinlein
Heinlein autogramot osztogat az 1976-os Worldconon
Élete
Született	1907. július 7. Butler, Missouri
Elhunyt	1988. május 8. (80 évesen) Carmel-by-the-Sea, Kalifornia
Nemzetiség	amerikai
Házastársa	Virginia Heinlein (1948–1988)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	regény, novella
Irodalmi irányzat	sci-fi
Alkotói évei	1939–1988
Fontosabb művei	Őrjárat a világűrben Csillagközi invázió A Galaxis polgára
Kitüntetései	Prometheus Award - Hall of Fame (A Hold börtönében, 1983) Inkpot Award (1977) Damon Knight Memorial Grand Master (1975) Hugo-díj a legjobb regénynek (Double Star, 1956) Hugo-díj a legjobb regénynek (Csillagközi invázió, 1960) Hugo-díj a legjobb regénynek (Stranger in a Strange Land, 1962) Hugo-díj a legjobb regénynek (A Hold börtönében, 1967) Prometheus Award - Hall of Fame (Stranger in a Strange Land, 1987) Prometheus Award - Hall of Fame (Red Planet, 1996) Prometheus Award - Hall of Fame (Time Enough for Love, 1998) Prometheus Award - Hall of Fame (Requiem, 2003) Prometheus Award - Hall of Fame (Coventry, 2017) Science Fiction and Fantasy Hall of Fame (1998) Retro Hugo Award for Best Novel (Farmer in the Sky, 1951, 2001) Retro Hugo Award for Best Novella (The Man Who Sold the Moon, 1951, 2001) Retro Hugo Award for Best Novelette (The Roads Must Roll, 1941, 2016) Retro Hugo Award for Best Novel (Beyond This Horizon, 1943, 2018) Retro Hugo Award for Best Novella ("If This Goes On—", 1941, 2016) Retro Hugo Award for Best Novella (Waldo, 1943, 2018) Locus-díj a legjobb fantasyregénynek (Roger Zelazny, 1985, Job: A Comedy of Justice, Marion Zimmer Bradley)
Irodalmi díjai	Hugo-díj (hétszeres) Nebula-díj (1974) Locus-díj (hatszoros) Prometheus Award (négyszeres)
Robert A. Heinlein aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert A. Heinlein témájú médiaállományokat.

Robert Anson Heinlein (Butler, Missouri, 1907. július 7. – Carmel-by-the-Sea, Kalifornia, 1988. május 8.) amerikai sci-fi-író, a hard science fiction egyik legnépszerűbb, legbefolyásosabb és egyben legvitatottabb írója volt. Széles körben elfogadhatóvá tette a tudományos és a műszaki témákat – ami keveseknek sikerült –, és segített a műfaj irodalmi színvonalának emelésében. Ő volt az első író, akinek – az 1940-es években – sikerült betörnie leplezetlenül sci-fi témájú művekkel olyan népszerű magazinokba, mint a Saturday Evening Post. Az első írók közt volt, akiknek sikerült bestseller sci-fi regényt írnia. Mindezekre utal az is, hogy Heinleint, Isaac Asimovot és Arthur C. Clarke-ot a science fiction „nagy hármasaként” tartják számon.^[1]

Leggyakoribb témái társadalmi vonatkozásúak voltak: radikális individualizmus, libertarianizmus, vallás, a fizikai és érzelmi szeretet közti kapcsolat és spekulációk a liberális családi viszonyokról. Ezen témák iránt tanúsított ikonoklaszta hozzáállása vezetett ahhoz, hogy különböző művei egymástól nagyon különböző ideológiákat takarnak. Például 1959-es regénye, a Csillagközi invázió a kritikusok nagy többsége szerint a militarizmust dicsőíti. Ezzel szemben 1961-es regénye, az Angyali üdvözlet a szexuális forradalom és az ellenkultúra úttörőjének váratlan szerepébe helyezte őt.

Heinlein négy Hugo-díjat is nyert regényeiért, valamint ötven évvel első megjelenésük után három műve is „Retro-Hugo”-díjat kapott – ezeket a díjakat visszamenőleg osztják ki azon évek legjobb műveiért, amelyekben nem osztottak ki Hugo-díjat. Szintén ő volt az, aki az első Damon Knight Memorial Grand Master díjat kapott az Amerikai sci-fi és fantasy írók szervezetétől, életművének elismeréseként.

Műveiben Heinlein olyan szavakat is alkotott, amelyek később az angol nyelv részévé váltak, úgymint például a „grok”, a „TANSTAAFL” és a „waldo”.

1. ↑ Robert J. Sawyer: The Death of Science Fiction, Sir Arthur Clarke Named Recipient of 2004 Heinlein Award Archiválva 2009. június 22-i dátummal a Wayback Machine-ben