Shiloh-i csata | |||
A shiloh-i csata Thure de Thulstrup festménye. | |||
Konfliktus | Az Amerikai polgárháború | ||
Időpont | 1862. április 6–7. | ||
Helyszín | Hardin megye (Tennessee) | ||
Eredmény | Uniós győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Térkép | |||
é. sz. 35° 09′ 02″, ny. h. 88° 19′ 19″35.150680°N 88.321830°WKoordináták: é. sz. 35° 09′ 02″, ny. h. 88° 19′ 19″35.150680°N 88.321830°W | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Shiloh-i csata témájú médiaállományokat. |
A shiloh-i csata, más néven a Pittsburg Landing-i csata az amerikai polgárháború nyugati hadszínterének fontos fegyveres konfliktusa, melyet 1862. április 6–7. között vívtak Tennessee délnyugati részén. Az uniós hadsereg Ulysses S. Grant vezérőrnagy vezetése alatt végignyomult a Tennessee folyó mentén Tennessee állam belsejébe, és tábort ütött Pittsburg Landingnél a folyó nyugati partján. Az Albert Sidney Johnston tábornagy és P. G. T. Beauregard tábornagy vezette konföderációs erők meglepetésszerű támadást intéztek Grant hadserege ellen. A déliek jelentős sikereket értek el az első napon, de másnap végül stratégiai értelemben vereséget szenvedtek, mivel anélkül vonultak vissza, hogy hadicéljukat, a Tennessee hadsereg megsemmisítését elérték volna.
Április 6-án, az ütközet első napján a konföderációs hadsereg azzal a szándékkal támadott, hogy az uniós hadsereget beleszorítsa a folyóba és az Owl Creektől (Bagoly-patak) nyugatra eső mocsarakba. Johnston még azelőtt szét akarta verni Grant hadseregét, a Tennessee hadsereget, mielőtt megérkezett volna Don Carlos Buell vezérőrnagy Ohio hadserege. A konföderációs frontvonal összezavarodott a heves harcok folyamán és Grant katonái északkelet felé hátráltak, Pittsburg Landing irányában. A Benjamin M. Prentiss és W. H. L. Wallace dandártábornokok vezette hadosztályok makacs ellenállást fejtettek ki a "Hornet's Nest" nevű, kissé megsüllyedt út közelében, ami időt adott az uniós ágyúknak hathatós fedezőtűz adására, s ezáltal az állás megszilárdult. Wallace halálos sebet kapott, Prentiss pedig megadta magát és a háború végéig hadifogságban maradt. Johnston tábornagyot az összecsapás első napján lelőtték és elvérzett, így helyettese, Beauregard vette át a parancsnokságot, aki az éjszakára leállította a támadásokat.
Buell hadseregének és Grant egyik távol levő hadosztályának érkezése április 6-a éjjelén segített megfordítani az ütközet kimenetelét a következő napon. Az uniós erők a frontvonal teljes szélességében ellentámadásba mentek át. A konföderációs hadsereg visszavonult a kontinens addigi legvéresebb ütközetéből, feladva annak reményét, hogy elállhatják az Észak-Mississippibe való uniós behatolás útját.