Szergej Pavlovics Koroljov

Szergej Pavlovics Koroljov
Szergej Koroljov az 1930-as évek második felében
Született	1907. január 12. Zsitomir
Elhunyt	1966. január 14. (59 évesen) Moszkva
Állampolgársága	szovjet[1][2][3]
Nemzetisége	ukrán
Házastársa	Kseniia Vintsentini
Gyermekei	gyermek: Natalii︠a︡ Koroleva
Szülei	Maria Moskalenko Pavel Korolev
Foglalkozása	fedélzeti mérnök műszaki tervező egyetemi oktató fegyveres erők tagja tudós mérnök fizikus
Tisztsége	igazgató (1946–, Központi Gépgyártási Tudományos Kutatóintézet)
Iskolái	Bauman Moszkvai Állami Műszaki Egyetem (1926–) Igor Szikorszkij Kijevi Műszaki Egyetem (1924–1926)
Kitüntetései	Medal "For Labour Valour" Szocialista Munka Hőse emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért (1945. június 6.) Méltóság Érdemrendje (1945. szeptember 16.) Moszkva 800. évfordulója emlékérem (1949. március 12.) Lenin-rend (1956. április 20.) Sarló és kalapács érem (1956. április 20.) Lenin-rend (1956. december 29.) Lenin-díj (1957) Lenin-rend (1957. február 9.) Sarló és kalapács érem (1961. június 17.) International Space Hall of Fame (1976)[4][5]
Halál oka	rák neoplázia
Sírhelye	Temető a Kreml falánál
Szergej Pavlovics Koroljov aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergej Pavlovics Koroljov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szergej Pavlovics Koroljov (oroszul: Сергей Павлович Королёв, ukránul: Сергій Павлович Корольов; Zsitomir, 1907. január 12. – Moszkva, 1966. január 14.^[6]) ukrán nemzetiségű szovjet mérnök, rakétatervező. A Szovjetunió rakétafejlesztéseinek egyik fő irányítója, a Szputnyik–1, a világ első műholdjának és a Vosztok–1, a világ első űrhajósát szállító űrhajójának felbocsátásával írta be a nevét a történelembe. A szovjet rakéta- és űrprogramok első vezetőjeként rendkívül sikeres mérnök – nem annyira repülési- vagy rakétaszakértőként, mint inkább szervezőzseniként juttatta hazáját vezető pozícióba az űrkutatásában és az űrversenyben. Munkáját a legteljesebb titoktartás övezte, olyannyira, hogy haláláig még a nevét sem tudhatta a világ, csak „Főkonstruktőr” néven említették a szovjet publikációk.

Koroljov a sztálini terror áldozataként megjárta a Gulágot is, ami nagy mértékben járult hozzá korai halálához.

1. ↑ http://www.nytimes.com/2009/07/18/opinion/18iht-edbignami.html?hpw
2. ↑ http://www.nytimes.com/books/97/09/28/reviews/970928.28rolandt.html
3. ↑ http://www.bbc.co.uk/science/space/solarsystem/space_missions/sputnik_1/
4. ↑ https://www.nmspacemuseum.org/inductee/sergei-p-korolev/, 2023. július 17.
5. ↑ Space Pioneers Enshrined, 1976. október 6.
6. ↑ Élet és tudomány, 2011. 1651.