Tufa | |
Adatok | |
Képződés típusa | vulkanikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tufa témájú médiaállományokat. |
A tufa vagy darázskő robbanásos vulkáni kitörés során a vulkanikus törmelékár keletkezésekor a porból és hamuból létrejött lazább szerkezetű kőzet, néha lyukacsos törmelékkőzet, melynek anyaga mint vulkáni hamu vagy homok került vulkáni kitörések alkalmával a földfelszínre, és vagy megkeményedett, összeálló állapotban került a felszínre, vagy pedig – ami gyakoribb eset – a víz hordta össze és rétegekben lerakta azt. A tufa olyan piroklaszt[1] kőzetté vált vulkáni törmelék, azaz piroklasztit,[2] amelynek szemcsemérete nem nagyobb két milliméternél. Ha tartalmaz legalább 10%-nyi lapillit (2–64 milliméteres darabokat), akkor a neve lapillitufa vagy lapillikő. Ha szemcsemérete nem nagyobb 0,0625 milliméternél, akkor ez finom vulkáni hamuból keletkezett finomszemcsés tufa, egyébként durvaszemcsés tufa.[3]
A tufa tehát a vulkánok által kilövellt mindenfajta szilárd törmelékanyag, a tefra rendkívül heterogén üledékéből jön létre - a kitörés anyagának nyugalomba kerülésével és diagenezisével - ezért anyagának alkotórészei különböző eredetűek és különböző szemcseméretűek lehetnek, amely a magma szétszakadt foszlányai és a belesodródott, a felszínen lévő kőzetanyagból kerül bele.[4] A tufa létrejöttéhez szükséges szilárd anyagban gazdag árpiroklasztitok (blokk- és por-, horzsakő- és salakárak) rendszerint összeomló, a völgyekben áramló izzófelhőből rakódnak le.[2]
A tufa szó olasz eredetű, jelentése lávakő.[5]