120 |
Uue ← unbinilium → Ubu |
Ra ↑ Ubn ↓ Usn |
120
Ubn
|
|
Általános
|
Név, vegyjel, rendszám
|
unbinilium, Ubn, 120
|
Latin megnevezés |
unbinilium
|
Elemi sorozat |
Valószínűleg alkáliföldfém
|
Csoport, periódus, mező
|
2, 8, s
|
Megjelenés |
ismeretlen, valószínűleg fémesen vagy ezüstösen szürke
|
Atomtömeg |
előrejelzés, (318) g/mol
|
Elektronszerkezet |
[Og] 8s2 (a bárium és rádium alapján következtetve)
|
Elektronok héjanként |
2, 8, 18, 32, 32, 18, 8, 2
|
Fizikai tulajdonságok
|
Oxidációs szám |
valószínűleg 2
|
Halmazállapot |
valószínűleg szilárd
|
|
Egyebek
|
Fontosabb izotópok
|
|
Hivatkozások
|
Az unbinilium a 120-as rendszámú, jelenleg még fel nem fedezett kémiai elem. Eka-Radiumnak is hívják és a transzaktinoidákhoz tartozik. Vélhetően szilárd halmazállapotú, erősen bázikus alkáliföldfém, valószínűleg fémesen és ezüstösen fehér vagy szürke. Atomtömege 297 (becsült). Az oganeszonra alapozott elektronszerkezete: [Og] Az unbinilium radioaktív, a természetben nem található meg, mesterséges magfúzióval állíthatják elő. Az úgynevezett „stabilitás szigetének” része, ami azt jelenti, hogy a legtöbb másik transzaktinoidához képest felezési ideje nem a másodperc törtrésze, hanem ennél jelentősen hosszabb. A mágikus számok, ahol a megfelelő izotópok jóval stabilabbak a többi izotópnál vagy a szomszédos elemeknél, jó néhány periódusos rendszeren illetve izotóptáblázatban fel vannak tüntetve, jelezvén hogy az adott elem vagy izotóp viszonylag stabilabb a többinél. A mágikus neutronszám a 184-es, amelyhez 114, 120 vagy 126 proton kapcsolódhat, így lehet a fleróvium-298, az Unbinilium-304 és az Unbihexium-310 stabilabb a szomszédos elemeknél. Ezek közül a legstabilabb az Ubn-304-es az ideális 184 neutronja miatt.