Back Urartu AF ኡራርቱ AM أورارتو Arabic Urartu AST Urartu AVK Urartu AZ اورارتو AZB Урарту BA Урарту BE Урарту BE-X-OLD
| Urartu | |
Na’iri, Biai(nili) i. e. 9. század – i. e. 609 | |
 | |
| Urartu területváltozásai vázlatosan | |
| Általános adatok | |
| Fővárosa | Tuspa |
| Terület | ~520 000[1] km² |
| Népesség | hurri, haj fő |
| Hivatalos nyelvek | urartui |
| Vallás | hurri mitológia |
| Kormányzat | |
| Államforma | királyság |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Urartu témájú médiaállományokat. | |
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai[-nili] vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou,[2] Owɹaɹdou,[3] ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő. A Kaukázus történetének rendkívül fontos periódusát képviseli, mivel ekkor alakult ki az örmény nép, amely Örményország közvetlen elődjének tekinti Urartut, valamint a kartvéliek megjelenése is e korra datálható.
Mintegy két évszázados léte alatt folytonosan az asszírokkal háborúzott délen, eközben királyai nagyszabású hódító hadjáratokat vezettek északon egészen a Kaukázusig, később keleten Irán felé és nyugaton Anatólia felé is. Az i. e. 8. század első felében egyenrangú ellenfele volt Asszíriának, majd egy gyengébb periódus következett, a kimmerek megjelenése gyengítette meg, és az asszír–szkíta szövetség pecsételte meg sorsát. A hanyatlás II. Rusza idején újabb, de rövid virágkorba fordult, végül a médek önállósodásával, megerősödésével, és a méd–babiloni szövetség létrejöttével Urartu a Méd Birodalom részévé vált.