Urdu nyelv

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Urdu
Beszélik	Pakisztán,  India,  USA,  Afganisztán,  Banglades,  Nepál,  Mauritius,  Egyesült Királyság,  UAE stb.
Beszélők száma	anyanyelvként kb. 68 M (2018)[1] fő
Nyelvcsalád	indoeurópai    indoiráni     indoárja      hindi nyelvek       hindusztáni
Írásrendszer	urdu ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	Pakisztán, India, Fidzsi-szk.
Nyelvkódok
ISO 639-1	ur
ISO 639-2	urd
ISO 639-3	urd
hivatalos vagy félhivatalos   nem hivatalos
A Wikimédia Commons tartalmaz Urdu nyelv témájú médiaállományokat.

Az urdu (اُردو, urdū) vagy lashkari^[2] (لشکری) nyelv Pakisztánban és Indiában hivatalos. Afganisztánban és Bangladesben kisebbségi nyelvként beszélik, hivatalos státusz nélkül. Nepálban bejegyzett regionális nyelv.^[3] A Dél-afrikai Köztársaságban a bevándorlók révén az alkotmányban védett nyelv.^[4]

A nyelv tulajdonképpen megegyezik a hindi nyelvvel, csak szókincsében és írásában tér el tőle.

Az urdu és hindi nyelvet összefoglaló néven hindusztáninak is mondják. Az urdu szókincsben több az arab és a perzsa eredetű szó, mint a hindiben, a szakkifejezéseket általában a muzulmán (perzsa, kurd, arab) nómenklatúrából veszik, eltérően a hinditől, ahol a szanszkritból. Az urdu nyelvet kb. 100 millió ember beszéli. A nyelvtana gyakorlatilag megegyezik a hindi nyelvtanával.

Az urdut a hinditől eltérően arab nasztalík (نستعلیق nastaʿlīq) betűkkel írják.

1. ↑ Mikael Parkvall, "Världens 100 största språk 2007" (The World's 100 Largest Languages in 2007), in Nationalencyklopedin
2. ↑ Stop Words Elimination in Urdu Language using Finite State Automaton. Kamran Shaukat1*, Muhammad Umair Hassan1, Dr. Nayyer Masood2and Ahmad Bin Shafat31*, 3Department of Information Technology, University of the PunjabJhelum Campus, Jhelum, Pakistan1School of Information Science and Engineering, University of Jinan336 West Road, Jinan, China2 Department of Computer Science, Capital University of Science and Technology, Islamabad. International Journal of Asian Language Processing 27(1): 21-32
3. ↑ National Languages Policy Recommendation Commission. MOE Nepal, 1994. [2023. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 14.)
4. ↑ Constitution of the Republic of South Africa, 1996 - Chapter 1: Founding Provisions. www.gov.za . (Hozzáférés: 2014. december 6.)