Back VY Canis Majoris AF VY Canis Majoris AN VY الكلب الأكبر Arabic VY Вялікага Пса BE VY Canis Majoris Bulgarian VY Canis Majoris Catalan VY Canis Majoris Czech VY Canis Majoris Danish VY Canis Majoris German VY Μεγάλου Κυνός Greek
| VY Canis Majoris | |
 | |
| Méretkülönbség a Nap és a VY Canis Majoris között | |
| Más jelölések | VY CMa, HD 58061, HIP 35793 |
| Megfigyelési adatok | |
| Csillagkép | Nagy Kutya |
| Rektaszcenzió | 07h 22m 58,33s |
| Deklináció | −25° 46′ 03,17″ |
| Távolság | ~3900 fé, ~1200 pc |
| Látszólagos fényesség | 6,5–9,6 |
| Színkép típusa | M3, -M5e Ia |
| Változócsillag típusa | Félszabályos változó |
| Pályaadatok | |
| Évi parallaxis | 0,83 ± 0,08 ezred ívmásodperc[1] |
| Radiális sebesség | 72,7 km/s |
| Sajátmozgás | |
| rektaszcenzióban | 9,84 mas/év |
| deklinációban | 0,75 mas/év |
| Fizikai adatok | |
| Sugár | 991 150 000 km, 1420 ± 120 R☉ |
| Tömeg | ~25-32 M☉ |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 3490 ± 90 K |
| Luminozitás | ~450 000 L☉ |
A VY Canis Majoris (VY CMa) az egyik legnagyobb csillag, de közel sem a legfényesebb: szabad szemmel fényszennyezés-mentes helyen is csak sejthető, megfigyeléséhez távcsőre van szükség. A Nagy Kutya csillagképben található vörös hiperóriás, amelynek sugara 1420 ± 120 nap-sugár, vagy 6,6 csillagászati egység, és mintegy 1200 parszek távolságban (3900 fényév, 3,7×1016 km) található a Földtől. Ellentétben a legtöbb hiperóriás csillaggal, melyek kettős- vagy többszörös csillagrendszerekben fordulnak elő, a VY CMa egyedül álló csillag. A félszabályos változó kategóriájú csillag periódusa 2000 nap. A VY Canis Majoris átlagos sűrűsége 0,000005-0,000010 kg/m³.
A méretét korábban a Nap 2100-szorosára tették, azonban a közelmúltban elvégzett VLTI mérések alapján ezt 1420 ± 120 nap-sugárra módosították; ha a Nap helyén lenne, túlérne a Jupiter pályáján.
