A varasdi laktanyaostrom (horvátul: Varaždinski dani rata), melyet a helyiek Varasd háborús napjaiként is emlegetnek a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) laktanyájának és egyéb létesítményeinek blokádja és elfoglalása volt Varasd városában és környékén a horvátországi háború idején. A blokád 1991. szeptember 14-én kezdődött, de gyorsan harcokká fajult, és szeptember 22-én a JNA helyőrségének feladásával ért véget. Az esemény az ún. laktanyacsatának, a horvát fegyveres erők azon erőfeszítésének a része volt, mely a horvátországi laktanyákban állomásozó JNA-egységek elszigetelésére, illetve a laktanyák elfoglalására törekedett abból a célból, hogy fegyvert biztosítsanak Horvátország születőben lévő hadseregének.
Az ostromló erők száma meghaladta a több laktanyára, raktárra és egyéb létesítményre széttagolt varasdi JNA-helyőrség katonai létszámát, de a JNA az ostromlóknál lényegesen nagyobb tűzerővel rendelkezett. Az egyensúly, miután az ostrom első napjaiban kisebb JNA-állásokat foglaltak el, fokozatosan a horvát erők javára tolódott el, mígnem csak egy laktanya, ahol a JNA 32. hadtest főhadiszállása is volt, maradt a JNA irányítása alatt. Ekkor a 32. hadtest parancsnoka, Vladimir Trifunović vezérőrnagy és a varasdi polgári hatóságok megállapodtak abban, hogy a városban megmaradt JNA-erők fegyvereiket hátrahagyva megadják magukat, és szabadon távozhatnak.
A varasdi laktanyacsata legjelentősebb eredménye a 32. hadtest fegyvereinek megszerzése volt, mely nagymértékben növelte a horvát hadsereg harci képességeit. Miután elhagyta Horvátországot, Trifunovićot háborús bűnökkel vádolták meg a horvát hatóságok. Távollétében bíróság elé állították, és hat horvát katona harc közbeni haláláért, valamint az ostrom előtt és alatt több tucat horvát állampolgár megsebesítéséért elítélték. Hazaárulás miatt a jugoszláv hatóságok is eljárást indítottak ellene, de később kegyelmet kapott. 2013-ban újbóli tárgyalást kért a horvátországi háborús bűnökben ellene hozott ítélet megsemmisítésére, de az eljárás megkezdése előtt meghalt.