Vas

Ez a szócikk a kémiai elemről szól. Hasonló címmel lásd még: Vas (egyértelműsítő lap).

26 mangán ← vas → kobalt - ↑ Fe ↓ Ru 26 Fe Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	vas, Fe, 26
Latin megnevezés	ferrum
Elemi sorozat	átmenetifémek
Csoport, periódus, mező	8, 4, d
Megjelenés	csillogó fémes szürkés árnyalattal
Atomtömeg	55,845(2)  g/mol
Elektronszerkezet	[Ar] 3d6 4s²
Elektronok héjanként	2, 8, 14, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	7,874 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	6,98 g/cm³
Olvadáspont	1811 K (1538 °C, 2800 °F)
Forráspont	3134 K (2861 °C, 5182 °F)
Olvadáshő${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	13,81 kJ/mol
Párolgáshő ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	340 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 25,10 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 1728 1890 2091 2346 2679 3132
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös tércentrált
Oxidációs szám	2, 3, 4, 6 (amfoter oxid)
Elektronegativitás	1,83 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 762,5 kJ/mol
	2.: 1561,9 kJ/mol
	3.: 2957 kJ/mol
Atomsugár	140 pm
Atomsugár (számított)	156 pm
Kovalens sugár	125 pm
Egyebek
Mágnesség	ferromágneses
Fajlagos ellenállás	(20 °C) 96,1 nΩ·m
Hővezetési tényező	(300 K) 80,4 W/(m·K)
Hőtágulási együttható	(25 °C) 11,8 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(szobahőm.) (electrolitikus) 5120 m/s
Young-modulus	211 GPa
Nyírási modulus	82 GPa
Kompressziós modulus	170 GPa
Poisson-tényező	0,29
Mohs-keménység	4,0
Vickers-keménység	608 MPa
Brinell-keménység	490 HB
CAS-szám	7439-89-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A vas izotópjai izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás mód energia (MeV) termék 54Fe 5,8% >3,1E22 év kettős elektronbef. ? 54Cr 55Fe mest. 2,73 év elektronbef. 0,231 55Mn 56Fe 91,72% Fe stabil 30 neutronnal 57Fe 2,2% Fe stabil 31 neutronnal 58Fe 0,28% Fe stabil 32 neutronnal 59Fe mest. 44,503 d β 1,565 59Co 60Fe mest. 1,5E6 y β- 3,978 60Co
Hivatkozások

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol. A vegyjele Fe, ami a latin ferrum szóból ered, nyelvújításkori neve vasany.^[1] Elemi állapotban szürkésfehér, szívós, jól alakítható fém. A földkéreg 4,8% vasat tartalmaz különböző vegyületek alakjában, elemi vas a természetben nem található (eltekintve a meteoritvastól). Az elemek közül ennél több csak oxigénből, szilíciumból és alumíniumból van. A vas ipari fontosságú elem. Érceiből redukálással állítják elő. Először a nyersvasgyártási eljárással nyersvasat, öntészeti célra öntöttvasat, az acélgyártás műveleteivel acélt állítanak elő.

1. ↑ Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)