Back وو (كانا) Arabic ဝို (ခန) BLK を BR Wo (kana) Catalan Wo (kana) English を Spanish Wo (kana) Finnish を French を GAN を HY
| vo | |||
| |||
| Hiragana eredete | 遠 | ||
| Katakana eredete | 乎 | ||
| Betűzési ábécében | 尾張のヲ ((V)ovari no (v)o) | ||
| IPA | [o], [β̞o̞] | ||
| Hepburn-átírással | |||
| Hepburn-átírás | wo, o | ||
| Magyaros átírással | |||
| Magyaros átírással | vo, o | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vo témájú médiaállományokat. | |||
| kana godzsúon | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hiragana を, katakana ヲ, Hepburn-átírással: wo, magyaros átírással: vo japán kana. A hiragana a 遠 kandzsiból származik, a katakana pedig a 乎. A godzsúonban (a kanák sorrendje, kb. „ábécérend”) a 47. helyen áll. Dakutennel és handakutennel képzett alakja nincs. Kiejtése leginkább [o].
| Hepburn és magyaros |
Hiragana (Unicode) | Katakana | |
|---|---|---|---|
| Alapalak | wo vo |
を (U+3092) | ヲ (U+30F2) |