Egy 37:3 alkenon, a (8E,15E,22E-heptatriakonta-8,15,22-trién-2-on (C37H68O)
Az alkenonok igen ellenálló ketonok, melyeket több millió éve termelnek a Prymnesiophyceaefitoplanktonikus algái. Általában 35–41 szénatomosak és 2–4 kettős kötésük van.[1] A biolipidek közt különlegesek, mivel ritkább E-konfigurációban lévő kettős kötéseik vannak, köztük 5 metiléncsoporttal. Biológiai szerepük vitatott, de valószínűleg energiatároló lipidek.[2][3] Először a Walvis Ridge-i óceáni üledékekben írták le 1980-ban,[4] majd ugyanez évben Gephyrocapsa huxleyi-tenyészetekben is.[5] Először mintegy 120 millió évvel ezelőtt jelent meg az aptiban.[6]Proxiként használják a tengerfelszín-hőmérséklet méréséhez.
↑Rontani, Jean‐François (2006). „Re‐examination of the double bond positions in alkenones and derviatives: biosynthetic implications”. Journal of Phycology42 (4), 800–813. o. DOI:10.1111/j.1529-8817.2006.00251.x.
↑ (2001. február 10.) „The possible metabolic role of C37 alkenones in Emiliania huxleyi”. Organic Geochemistry32 (6), 867–875. o. DOI:10.1016/S0146-6380(01)00026-2.
↑ (2005. február 10.) „Production and cellular localization of neutral long-chain lipids in the haptophyte algae Isochrysis galbana and Emiliania huxleyi”. Journal of Phycology41 (5), 1000–1009. o. DOI:10.1111/j.1529-8817.2005.00128.x.
↑ (2004) „Recognition of alkenones in a lower Aptian porcellanite from the west-central Pacific”. Organic Geochemistry35 (2), 181–188. o. DOI:10.1016/j.orggeochem.2003.09.003.