Ladinok | |
Nyelvek | |
ladin |
A ladinok egy népcsoport[1][2] Olaszország északi részén. Főleg a következő helyeken vannak letelepedve: Badia és Gardena völgyében (Dél-Tirol), Fassa-völgy (Trento megye), valamint Livinallongo (ladinul Fodóm, németül Buchenstein) és az Ampezzói-völgyben (Cortina d’Ampezzo környéke, Belluno megye, Veneto régió).
A ladin nyelv egy rétoromán dialektus, rokon nyelv a svájci romans és friuli nyelvekkel.[3] Tirol részeként, hasonló a kultúrájuk, történelmük, szokásaik, környezetük és építészetük.
A ladinok a XIX. században alakították ki saját etnikai identitásukat.[2]
Micurà de Rü volt aki először megpróbálta kialakítani a ladin nyelv írásos formáját. Manapság a ladin kultúrát a kormány által támogatott a Istitut Ladin Micurà de Rü népszerűsíti a dél-tiroli San Martino in Badia községben, ahol egy ladin múzeum is működik. A Trentinóban és Bellunóban a ladinoknak saját kulturális intézményeik vannak, Majon de Fascegn Vigo di Fassa-ban, Cesa de Jan Colle Santa Lucia-ban és Istituto Ladin de la Dolomites Borca di Cadore-ban.
A ladinok, a lakosság 4,53%-át teszik ki Dél-Tirolban.[4] Sok déltiroli rege a ladin területekről származik, a ladinok nemzeti eposzát (Fanes királysága) is beleértve. Egy másik ladin mitológiai alak, Anguana a démon.