Palsa

Jól fejlett palsák egy csoportja (felülről nézve)

A palsa földtani képződmény, tőzeghalom, amelynek magját állandóan fagyott tőzeg és ásványi talaj alkotja. Tipikus jelenség nem-folyamatos permafroszt környezetben az arktikus régióban. A pingóhoz hasonló, de annál kisebb, általában 2-3 méter magas, 45 méter[1] átmérő körüli nagyságú, de akár a 12 méteres magasságot és a 150 méteres átmérőt is elérheti.

A száraz tőzeg jó szigetelő, de a nedves, és főként a fagyott tőzeg jobban vezeti a hőt, tehát télen a hideg a mély tőzegrétegekig le tud hatolni, és a hő könnyebben áramlik fel innen. Míg a száraz tőzeg a palsa felszínén szigeteli a fagyott belső magot, és ezáltal megakadályozza a felolvadását nyáron.[2]

Gyakran vizes élőhelyeken találhatóak, tőzeglápos részeken, nyílt vízmedencékkel és különböző fejlődési állapotban levő palsákkal tarkítva.

  1. Calmels, Fabrice (2008. január 30.). „Segregated ice structures in various heaved permafrost landforms through CT Scan” (angol nyelven). Earth Surface Processes and Landforms 33 (2), 209–225. o. DOI:10.1002/esp.1538. ISSN 1096-9837. 
  2. Kujala, Kauko, Teuvo (2008. május 1.). „Physical properties of peat and palsa formation” (angol nyelven). Cold Regions Science and Technology 52 (3), 408–414. o. DOI:10.1016/j.coldregions.2007.08.002. 

Palsa

Dodaje.pl - Ogłoszenia lokalne