Sibuja-kei | |
Stíluseredet | J-pop, synthpop, dzsessz, bossa nova, yé-yé, barokk pop, lounge |
Kulturális eredet | 1960-1990-es évek Sibuja, Japán |
Hangszerek | elektromos gitár, basszusgitár, dob, szólóének és vokál, szintetizátor |
Népszerűség | Japán |
Alműfajok | |
Picopop |
A sibuja-kei (渋谷系?, [ɕi̥bu͍ja-kei], angol szövegkörnyezetben shibuya-kei) a japán popzenei stílusok egyike, amelyet Tokió Sibuja városrészéből eredeztetnek, és legegyszerűbben a dzsessz, a pop és a synthpop keverékeként írható le. Kialakulásában szerepe volt az 1950-es és '60-as évek olyan könnyűzenei műfajainak is, mint a francia, olasz és spanyol nyelvterületek mellett leginkább Japánban közkedveltté vált – főként a Beatles és hasonló brit zenekarok népszerűvé válásának hatására rohamos terjedésnek induló – yé-yé.