Thylacoleo

A Thylacoleo a húsevő erszényesek kihalt neme, amely Ausztráliában élt a késő pliocéntől a késő pleisztocénig (2 millió - 46 ezer évvel ezelőtt). Abban az időben közülük kerültek ki Ausztrália legnagyobb emlős ragadozói, a Thylacoleo carnifex faj példányainak súlya megközelítette a nőstény oroszlánét. A faj egyedeinek becsült átlagos súlya 101– 130 kg volt.^[1]

Thylacoleo
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok Osztály: Emlősök Alosztály: Elevenszülő emlősök Család: Erszényesoroszlán-félék Nem: Thylacoleo
Típusfaj
Erszényesoroszlán
Tudományos név
Thylacoleo
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Thylacoleo témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Thylacoleo témájú kategóriát.

A nem leírását először 1859-ben publikálták a Thylacoleo carnifex típusfaj leírásával. Az új taxont a Richard Owen rendelkezésére bocsátott fosszilis példányok vizsgálata alapján állapították meg. A család erről a leírásról kapta a nevét, az erszényesoroszlán-félék ugyanis latinul Thylacoleonidae.

A Thylacoleo carnifex köznyelvi neve „erszényesoroszlán”, mely elnevezés a méhhel rendelkező oroszlánhoz való felszínes hasonlóságra és a nagyragadozóként betöltött ökológiai szerepére utal. A Thylacoleo nem áll szoros rokonságban az oroszlánnal (Panthera leo).

A Thylacoleo - erszényesoroszlánok, melyek körülbelül 2 millió évvel ezelőtt, a késő pliocén korszakban éltek és mintegy 30 000 évvel ezelőtt kihaltak a késő pleisztocén korszakban. Három faj ismert:

• Erszényesoroszlán (Thylacoleo carnifex): a holotípus koponyát 1843-ban William Adeney pásztor gyűjtötte össze a Colongulac-tóból.^[2]
• A Thylacoleo crassidentatus a pliocén korban élt, körülbelül 5 millió évvel ezelőtt, és körülbelül akkora volt, mint egy nagyméretű kutya. Fosszíliáit Queensland délkeleti részén találták meg.
• A Thylacoleo hilli szintén pliocén korban élt, és fele akkora volt, mint a T. crassidentatus.

Az erszényesoroszlán-félék más képviselőinek, például a Microleo és a Wakaleo kövületei a késő oligocén korszakból származnak, mintegy 24 millió évvel ezelőttről.^[3]

1. ↑ Alloing-Séguier (2013). „The Bony Labyrinth in Diprotodontian Marsupial Mammals: Diversity in Extant and Extinct Forms and Relationships with Size and Phylogeny”. Journal of Mammalian Evolution 20 (3), 191–198. o. DOI:10.1007/s10914-013-9228-3. 
2. ↑ Gill (1973. február 25.). „Antipodal distribution of the holotype bones of Thylacoleo carnifex Owen (Marsupialia)”. Science Reports of the Tohoku University. 2nd Series, Geology 6, 497–499. o. (Hozzáférés: 2020. augusztus 13.) 
3. ↑ Long, J.A., Archer, M., Flannery, T. & Hand, S.. Prehistoric Mammals of Australia and New Guinea - 100 million Years of Evolution. Baltimore: Johns Hopkins University Press, 224pp. o. (2002)