Voseo

A voseo a spanyol nyelvben a régies vos személyes névmás használatát jelenti a túval szemben egyes szám második személyben bizonyos latin-amerikai országokban (főként Argentína, Paraguay, Uruguay és Közép-Amerika). Forrása az azonos latin névmás, melynek eredeti jelentése „ti”, majd a régi spanyol nyelvben ún. „királyi többes”-ként használták. (A modern spanyolországi spanyolban a „ti” névmásnak a vosotros felel meg, szó szerint: „ti mások”, míg Latin-Amerikában a többes szám harmadik személyű ustedes névmás használatos ebben a jelentésben is: ennek forrása a régi vusted, amely a vuestra merced, „kegyelmetek” összevont alakja.)

A vos névmáshoz a kijelentő mód jelen idejében és a felszólító mód állító alakjában – vidéktől függően – külön igealakok tartoznak, amelyek a többes szám második személyű (-is végű) alakból származnak az -i- félhangzó elhagyásával, illetve felszólító módban a szó végi -d elhagyásával.

Egy-egy példa mindhárom igeragozásból:

• (tú) cantas → (vos) cantás / ¡canta! (tú) → ¡cantá! (vos)
• (tú) bebes → (vos) bebés / ¡bebe! (tú) → ¡bebé! (vos)
• (tú) vives → (vos) vivís / ¡vive! (tú) → ¡viví! (vos)

Bizonyos területeken a vos névmással a Spanyolországban használatos többes szám második személyű alakot használják (vos sois), amely még régiesebb.

A fent említett alakokon túl a népies nyelvhasználatban létezhetnek egyéb alakok, amelyek kiterjednek a kötőmód jelen idejére, valamint a kijelentő mód egyszerű befejezett múltjára is (például que vos cantés vagy que vos movás, illetve Chilében vos cantái / que vos cantís és vos movís / que vos movái, valamint cantastes, movistes stb.), ezeket azonban az Spanyol Királyi Akadémia nem ismeri el hivatalosan.

A vos névmás használata Argentínában Buenos Airesben a legelterjedtebb, ahol szinte mindenki ezt használja, még a hivatalos írott nyelvben is, ugyanakkor egyes helyeken (például Uruguay) a vos a bizalmasabb, baráti forma a túval szemben.